” Az emberek soha nem változnak meg fenyegetés vagy kényszer hatására. Akkor változnak, ha találnak valami számukra becses dolgot, ami olyan értékes nekik, hogy elkezdenek miatta másképp élni.” Robert Downey Jr.
Hálás vagyok, hogy 3 személyes jelenlétű készségfejlesztő adhd tréningcsoportom is pont a nagyböjt kezdetén indult el, az egyik a nagyböjt hetén, a másik kettő pont a nagyböjti időszak kezdőnapján. Nem így terveztem, de mégis így alakult. A nagyböjtöt sokan a húsevés tilalmával azonosítják, de valójában egy mélyebb szinten egy olyan megszentelt időszak ez amikor a fogadalmaink által közelebb kerülhetünk Istenhez, közelebb kerülhetünk önmagunkhoz.
Az adhd készségfejlesztő csoporton is hasonló fogadalmakat, változtatásokat teszünk az életünkkel kapcsolatban, azt tanuljuk, hogy a neurodiverz agyunkat hogyan hekkeljük meg, hogy az életünk jól működjön. Valójában jól működik a rendszerünk amikor izgalmas, érdekes a környezet, de vannak olyan helyzetek, körülmények amikor egyáltalán nem úgy működik ahogy szeretnénk. ADHD-sként nehéz álmokat megvalósítani. Elfelejtjük a célunkat ha egyáltalán sikerült kitűznünk, de gyakran lemondunk a sok kudarc után, arról, hogy nekünk sikerülhet bármi is. Már álmodni is elfelejtünk.
A változásra szerződtünk mi együtt és nem csak ők, de én is nagyon várom ezeket. az alkalmakat. Egy korábbi csoporttag egyszer azt mondta, hogy a csoport a hete fénypontja és többen is azt, hogy az életüket változtatta meg a csoport.
A kegyelem korszakában élünk, bármelyik pillanatban lehetséges a változás, vannak szent időszakok mint a mostani nagyböjt időszaka, de vannak nagyon hétköznapi pillanatok is amikor a változás azért következik be mert mi döntünk emellett. Gyakran várunk egy jelre, a tökéletes pillanatra, de a valóság az, hogy akkor kezd el változni az életünk amikor mi úgy döntünk, hogy megváltoztatjuk. És újra merünk álmodni…
Rónaszéki Kriszta, pszichológus